Írta: Hejnar Márta
A szexualitás mindennapjaink része, ami együtt változik és fejlődik velünk, ahogy öregszünk. Miután évszázadokra a tabuk közé száműzték, vagy csakis az erkölcs, vallás, vagy az orvostudomány szempontjai szerint írták le, manapság a szexualitás szabadon burjánzik. Mire felnövünk, számtalan órát töltöttünk már el azzal, hogy megértsük matematikát, a fizikát vagy akár a biológiát, miközben alig kaptunk érett támogatást az intimitás és kapcsolatok témájában. A társadalom egy része úgy véli, hogy a szexuális nevelésről majd az iskolában gondoskodnak, míg a másik része azt, hogy a gyerekek környezete (a család) fogja ezt elvégezni, és végül kiderül, hogy a fejlődésben lévő fiatalok gyakran egészen random és nem feltétlenül megbízható forrásokból szerzik mintáikat.
Annak ellenére, hogy sok civil szervezet és progresszív kör kezdeményezett lépéseket, a gyermekek és fiatalok szexuális nevelése még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Az alapvető ismeretek hiánya felesleges stresszt és szorongást okoz, és ez néha szexuális és pszichológiai zavarokhoz vezethet.
Szexualitásunknak sok dimenziója van, és ezeken a dimenziókban belül is rendkívül változatos. Az LGBT szervezetek és mozgalmak tevékenységének köszönhetően a sokszínűség témája kezd bejutni a köztudatba, és ma már széles körben elismert. Ennek eredményeként több kisebbségnek volt lehetősége megismertetnie magát, így a rövidítés tovább bővült, és ma már LGBTTQQIAAP.
Így annak érdekében, hogy a különböző dimenziók elfogadásra leljenek, a GSRD (Gender, Sex and Relationship Diversity – társadalmi nemi, nem és kapcsolati sokféleség) fogalma azt célozza, hogy minden marginalizált identitás, konszenzusos kapcsolat és szexuális gyakorlat teret kaphasson.
Mit is jelent tehát a sokszínűségünk?
1. Biológiai nem – Amikor megszületünk, a legtöbb ország törvényhozásának bináris elve alapján a két nem egyikébe sorolnak bennünket a nemi szerveink megjelenése alapján. Már ebben a szakaszban is probléma merülhet fel, mert a megjelenés nem mindig egyértelmű, és még az alapos vizsgálatok sem mindig adnak végleges eredményt. Ezért néhány állam már lehetővé teszi, hogy a gyermeket azonosítatlan nemmel regisztrálják. Vannak, akik egyedi módon fejlődtek, és így az átlagostól eltérő kromoszómakombinációval rendelkeznek, például: 45 X0, vagy 46 XX és XY, vagy 47 XXY kromoszóma. Egyesekben egyedi módon fejlődtek az ivarmirigyek (petefészek/herék), például genetikai mutációk miatt, vagy a belső nemi szervek (méh, petevezeték, ondóvezeték), a külső nemi szervek (genitáliák), vagy a másodlagos nemi jellegek, amelyek a pubertáskorban jelennek meg (mellek, arcszőrzet, hang). Minden ember más, és bár formálisan és sztereotipikusan csak két nem között mozgunk, a biológia szintjén már sokkal több lehetőség van. Érzékenységre és megértésre van szükség mind önmagunkkal, mind másokkal szemben – értékeljük az egyediséget abban, hogy valaki nem úgy néz ki, mint a többség vagy a média, közösségi média által meghatározott sztereotipikus kép, mert ez egy rendkívül összetett, újfajta élet létrejöttének eredménye lehet, ami nem a mi irányításunk alatt van. Itt észlelhetünk eltéréseket a fizikai testfelépítés és a nem pszichológiai érzékelése között.
2. Társadalmi nem – vagyis azok a jellemzők, mint a viselkedés, tettek, megjelenés, hozzáállás, társadalmi szerep, amiket a szélesebb kultúra az egyénekhez rendel. A társadalmi nemet elsősorban a kultúra határozza meg oly módon, hogy a binaritás alapján különböző nemi szerepeket rendel hozzá az emberekhez, és azok így a társadalom által megkövetelt viselkedési mintákká válnak. Ahelyett, hogy az egyének legteljesebb potenciálját használná ki, inkább sémákba kényszeríti őket, és így olyan szerepet kell betölteniük, amelyet nem akarnak és nem is fogadnak el, és fel kell adniuk azokat a lehetőségeket, amelyeket fejleszteni szeretnének. Ehelyett a társadalmi nemet változónak és kontextusfüggőnek kellene tekinteni. Lehet, hogy egy személy bizonyos helyzetekben szeretné betölteni ezeket a szerepeket, más helyzetekben pedig más szerepekre gravitál, és nem akarja, hogy egyik nem alapján definiálják. Senki sem lepődik meg egy nadrágot viselő nőn vagy egy szoknyát viselő férfin, főleg, ha az egy hagyományos skót kilt vagy más kulturálisan elfogadott ruha.
3. Szexuális irányultság – ez röviden arról szól, hogy hogy ki iránt érzünk szerelmet, ki tetszik nekünk és kivel szeretnénk kapcsolatban lenni. A természet sokszínű, és az emberek is. Minden irányultság (heteroszexuális, homoszexuális, biszexuális, aszexuális, pánszexuális…) normális, csak különböző intenzitással fordulnak elő. Vannak olyan emberek is, akik egyszerűen nem szeretnének semelyik irányultsággal sem azonosulni, és ez is rendben van!
4. Kapcsolatok – a civilizációs fejlődés során a nyugati kultúrában kialakult egy vallási mintával ötvözött társadalmi modell, melynek az az előfeltevés az alapja, hogy az egyéneknek monogám kapcsolatokba kell lépniük. Azonban sokkal összetettebb, nem monogám vagy poliamor kapcsolatokat is kialakíthatunk; ezek minősége és boldogsága nagy mértékben függ az érintett felek közötti jó kommunikációtól és a beleegyezéstől. Egyszerűen fogalmazva ez annyit jelent, hogy „szerethetek több embert, szexelhetek több emberrel, élhetek és megoszthatom az élet nehézségeit és örömeit több emberrel”.
A serdülőkor rengeteg dilemmával, nehézséggel és kétséggel jár. Ez egy olyan időszak, amikor szinte szó szerint átalakulunk – a test gyorsan változik, türelmetlenül keressük az identitásunkat, gyakran szorongva hasonlítjuk magunkat másokhoz. A probléma az, hogy bár egy fajhoz tartozunk, minden ember egyedi, ezért a különböző tulajdonságok kombinációinak lehetősége gyakorlatilag korlátlan. Ezért nem számít, mi a nemed vagy a szexuális irányultságod, hogy milyen szerepeket töltesz be a közösségben, vagy milyen típusú kapcsolatokat alakítasz ki más emberekkel. A természet nemcsak sokszínű, hanem folyamatosan változik, módosul és újjáalakul. Ennek a sokszínűségnek köszönhetően növekedhetünk és fejlődhetünk tovább. Nem könnyű megtalálni önmagunkat és belakni saját egyediségünket, különösen életünk korai szakaszában, főleg akkor nehéz, ha nincs támogatásunk. Ezért vigyázzatok egymásra és támogassátok egymást egyediségetekben.
Legyen itt iránytűként Max Ehrmann Desiderata írása:
„Gyermeke vagy a világegyetemnek,
nem kevésbé, mint a fák és a csillagok;
jogod van itt lenni.
És akár világos számodra, akár nem,
nem kétséges, hogy a világegyetem úgy bontakozik ki, ahogyan kell.”
Marta Hejnar okleveles (EAGT) pszichoterapeuta, Gestalt pszichoterapeuta és gyakorlati szexológus, aki a pozitív szexualitás és a GSRD (nem, szexuális, kapcsolati sokféleség) területén dolgozik. A Heart Tantra Schoolban végzett – Pszichodinamikai Kapcsolatok és Testkommunikáció képzésen, a Jagelló Egyetemen filmszakot, valamint MBA menedzsmenttanúsítást szerzett. Jelenleg holisztikus képzésen vesz részt, amely párokkal való munkára összpontosít az EFT (Emocionális Fókuszú Terápia) keretében. Együttműködik a Kamelia Collective-vel a szexmunkások támogatása érdekében. Terápiás munkát végez felnőttekkel, mind egyénileg, mind párokkal. Célja, hogy a jövőben létrehozzon egy Szeretet Intézetet, amely egy biztonságos és nyitott tér lesz, ahol az egyének felfedezhetik szexualitásukat.